1956 küldetése ma



1956 küldetése

 

Bagdy és Bistey beszélgetése az Összetartozás templomában


Nagyon fontos, a lényeg!

 

 

1. Makovecz Imre emberépítész
2. Bagdy Emőke és Bistey Zsuzsa mindketten klinikai pszichológusok 
3. Bagdy Emőke: Hivatás
4. Bagdy: Hol van helyem? - A szülők feladata
5. Karácsony Sándor: Legyünk otthon!
6. Bistey: 21 évesen megszöktem otthonról, elhagytam a hazámat
7. Gyermekből megmutatkozik a felnőtt, Bistey: 9 éves korában: sorspesztra
8. bátrak meghalnak, Odüsszeusz, a csavarosész elpusztítja Troját - trojai faló
9. Rudolf Steiner könyve
10. Bistey: minden lépésem él a gondviselés ott volt. Isten útra tesz
11. Bagdy: A templom nem Makovecz, hanem az ÖSSZETARTOZÁS temploma
12. Nem mehettem egyetemre a költő nagyapja miatt
13. Gyógytornász, de nem ez volt az égi üzenet
14. Bagdy: Kalandor kíváncsiságból jelentkeztem pszichológusnak 
15. Lipótba került végzés után, Mérei Ferenchez
16. Nagy erőt kapott: Te szolgáló vagy! Az embert szolgáló!
17. Bagdy: Mérei kiszemelt, mert dolgos voltam
19. Bagdy krédója, égi erővel irányított sors
20. Sorsmenetemben szolgálatnak tekintem
21. A  Makovecz templomra gyűjtött 
22. Koldult. Sok tapasztalatot szerzett az emberekről
23. Az élet történetéhez tartozik a gyűjtés!
24. Kettősség Bagdy
25. Bistey a magyarok istene: Minden népnek van istene
26. Élete. Három gyermek. Közép-Európai misztérium térbe jött
28. Bagdy: Rehumanizáció
29. Bagdy: A tudomány eladta magàt
30. Makovecz először 1997-ben volt Ispánkon
31. Nagyasszonyok: emberépítészek
32. Bagdy: a depresszió modellje 
34. Bagdy: a mai konzumizmus rosszabb mint a kommunizmus
35. Egyedül nem megy. A 10 parancsolat
36. Elfogadni mi a közös jó
37. Makovecz amit látott azt látatta!
38. Bagdy: Nem lehetünk előítéletesek. A SPIRÁL ELValkalmazása
39. Közép-Európai misztérium tér lényege
40. Magasabb technológia. Bagdy elismerése
41. Az antropozófia azonos a biblia üzenetével
43. Nem félek. A szellemi kozmoszban csak abszolút jó van
45. A mai hedonizmus, törődj magaddal
46. Steiner: Krisztus: Szabadság
47. Agyféltekék bal és jobb. A bal: intellektualitás, hatalom, a jobb: az érzelmek, a spiritualitás 
48. Interdiszciplináris közelítés: Koincidencia. Szintézis
49. Bistey: 1956-tól Európa még nem tért magához
50. Bagdy: Hamvas Béla: Vízöntő: Az új ember születése
51. Makovecz fent dolgozik, meg kell születni egy új kultúrának 
52. cél az Összetartozás templomában
53. A magyaroknak mi a legfontosabb feladata
55. Tedd fel a kérdést: Miért éltem?
56. Az emberek érzik a korszellemet: Mi ma a probléma 
57. Mit tegyünk? Haladj Krisztus útján! 

 

Most érkezett  Hegyi beszéd: A bölcs ember: A kereszténység cselekvés (Gondolatkertészet)


xxxxxx

 

Mérei Ferenc (1909. november 24. – 1986. február 23.) a 20. századi magyar pszichológia és pedagógia kiemelkedő alakja volt. Pszichológusként, pedagógusként, pszichoterapeutaként és fordítóként tevékenykedett, munkássága pedig máig hatással van a hazai pszichológiai és pedagógiai gondolkodásra. Életútja Budapesten született polgári családban. Gyermekkorában az iskolát nem szerette, de szenvedélyesen olvasott. A numerus clausus miatt nem vették fel magyar egyetemre, ezért 1928-tól a párizsi Sorbonne-on tanult, ahol Henri Wallon tanítványa lett. Itt alakította ki kulcseszméjét: az ember társas meghatározottságát. 1930-ban belépett a Francia Kommunista Pártba. 1934-ben hazatért Magyarországra, de állást nem kapott, így az Állami Gyermeklélektani Intézetben dolgozott fizetés nélküli pszichológusként. Később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán és az Országos Izraelita Patronázs Egyesület ambulanciáján tevékenykedett. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan 1944-ben megszökött, és csatlakozott a szovjet hadsereghez. A háború után a Fővárosi Lélektani Intézet vezetője lett, majd az Országos Neveléstudományi Intézet igazgatója. 1949-ben Kossuth-díjat kapott pedagógiai munkásságáért. Az 1950-es évek elején politikai okokból elbocsátották, majd 1956-ban rehabilitálták. 1958-ban letartóztatták, és tíz év börtönre ítélték; 1963-ban amnesztiával szabadult. 1964-től az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben (Lipótban) dolgozott, ahol megalapította a Klinikai Pszichológiai Laboratóriumot. Tudományos munkássága:  Mérei munkásságának középpontjában az ember társas meghatározottsága állt. Kiemelkedő kutatásokat végzett a gyermeklélektan, a szociálpszichológia és a klinikai pszichológia területén. Az “együttes élmény” fogalmát ő vezette be, amely a közösségi élmények személyiségformáló erejét hangsúlyozza. Fejlesztette a szociometria módszereit, és hozzájárult a pszichodráma hazai meghonosításához. Fontosabb művei:

 

● A gyermek világnézete (1945)
● Az együttes élmény (1947)
● Gyermektanulmány (1948)
● Gyermeklélektan (1970, Binét Ágnessel)
● Ablak-Zsiráf (gyermeklexikon, Binét Ágnessel)
● Klinikai pszichológia gyakorlata (1974, Szakács Ferenccel)
● Lélektani napló (börtönévei alatt írt napló)


Öröksége: Mérei Ferenc munkássága máig meghatározó a hazai pszichológiai és pedagógiai gondolkodásban. Nevét számos intézmény viseli, többek között a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. A Magyar Pszichológiai Társaság évente adja át a Mérei Ferenc Publikációs Díjat


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

MI vagyunk MI? – A GONDVISELÉS TERVÉBEN

MAGYARORSZÁG 2025

Az új EURÓPA: A kereszt mint szimbólum